Nekrológ

Posted: 2006. december 22. in Agymenés

Elment a mesemondó!

Emlékszem, imádtam a történeteit. Gyerekként az egyik olyan író volt, akitől mindent elolvastam. Nem azért, mert kötelező volt, hanem azért, mert szerettem. Faltam a sorait. Gyermekként lenyűgözött Aromo, a fékezhetetlen agyvelejú nyúl, Nagy Zoárd, a sétáló fenyőfa, és esküdni mernék, hogy értettem Dömdödöm minden szavát!Ötödikes, vagy hatodikos lehettem, amikor az iskolánkba is ellátogatott, és személyesen mesélt azokról, amit előtte irodalom órákon tanultunk. Például hogyan találta ki Zsebenci Klopédia nevét.

Nyugodj békében, és akárhova is kerültél, mesélj sokat az ottani gyermekeknek! Boldogok lesznek! Biztos vagyok benne!

Mesemondó

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s