Szerda

Posted: 2007. április 4. in Agymenés

Vazze, mar negyedik nap van? De jo!

Na, a kritikus idoszakon ugy tunik, kezdek tul lenni. A mindennapos ragyujtas mar annyira nem hianyzik (most). A szokasos elethelyzetek a hetkoznapi vilagbol – ertsd nem kocsma, hanem seta az utcan, meg ilyenek – ugy tunik, visszajottek normalis allapotba. Egy erdekesseg: tavaly amikor megkisereltem a leszokast, en voltam a hulye! Kevesbe hianyzott, mint most, dehat egy ev, az egy ev! Basszus! Meg egyszer nem akarok ezzel megkuzdeni! En tobbet az eletben nem fogok ragyujtani! Vagy ha igen, akkor tobbet nem szokok le. 😉 Na midegy. Tegnap futni voltam. Nem tul sokat, mert rohadtul rengeteg de nagyon sok idot kihagytam (asszem decemberben fordult elo utoljara) szoval csak finoman indultunk neki. Ugy szeretek emelkedon felfele futni. Ilyenkor orulnek, ha az alfoldon laknek.

Roland ujra ragyujtott, am egy egesz napot filozott rajta, es elhatarozta, hogy csutortokon megint neki lodul. Ha mas nem, tapasszal! Meg van ilyen elektrolizises leszoktato dolog. Azt is kiprobalja, aztan majd tajekoztatok rola, hogy mennyire hatasos. Na adjunk a melonak!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s