Édes ékes apanyelvünk (2)

Posted: 2008. január 21. in Agymenés

Előzmény: Édes, ékes apanyelvünk

Gyönyörű vagy, ó magyar nyelv, alig győzlek csudálni,
Ámde olykor miattad kell ritkás hajam csupálni.
Mennyi erő, mennyi szépség, mennyi játék, mennyi tűz,
Szájára vesz Ganaj Pesta, mennyi mocsok, mennyi bűz.

Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán,
“Ember – e szó büszkén hangzik” – mondta Gorkij hajdanán.
Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember
Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger,
Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej,
Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber,
Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata, krapek,
Pacsmag, pali, palimadár, pofa, pacák, pók meg pacek.

Volt itt régen szép menyecske, kisasszonyka, hajadon,
Ma már csaj van, spiné, spinkó, pézsma, tojó, amazon,
Csinibaba, szilva, szöcske, szirén, szatyor, kismadám,
Macska, menyét, pulyka, gyöngytyúk, pipi, nyanya, szépanyám;
Kocsid járgány, tragacs, kordé, szemétláda, skatulya,
Tupírozott szappantartó, bűzdaráló taliga;
Szépre, jóra, kitűnőre azt rebegjük: oltári,
Penge, szuper, állati klassz, baromi jó, haláli;
Ami nehéz: rázós, fázós, csomós, cikis, meredek,
Hullafrankó bigét smárol Sándor, József, Benedek.

Okos férfi ritka nálunk, tengernyi az ostoba,
Olyan, akin nem hagy nyomot tanfolyam, se oskola,
Sok az olyan – gyakran halljuk – kinek esze hézagos,
Hütyü, plömplöm, stupid, bornírt, flúgos, buggyant, kótyagos,
Hígvelejű, golyós, hangyás, hibbant, hibás, ütődött,
Süsü, gügye, lüke, gyagyás, lökött avagy lökődött,
Ügyefogyott, félcédulás, félnótás vagy félkalap,
Blőd, akinek jószerével még a kör is téglalap,
Idióta, abnormális, degenerált, debilis,
Bunkó, balfék, bomlott agyú, balga, bamba, be dilis,
Tökkel csapott, elmegyenge, dinka, dinnye, balfácán,
Bolond, kinek vekkeróra csireg-csörög bal lábán,
Zagyva, szédült, badar, bárgyú, bugris, hólyag, fafejű,
Agyalágyult, tahó, tökfej, tuskó, kretén, féleszű.

Jó leány a kis Mariska, csinos, dolgos, takaros,
Rosszlányokra bő a lista: utolsó vagy fapados,
Örömleány, sarki csillag, cemende vagy utcalány,
Cafka, cafat, céda, kokott, kéjnő, kuruc, kurtizán,
Feslett, cula, rüfke, prosti, éji lepke, pillangó,
Rima, ribanc, szajha, lotyó, hetéra vagy kisringló.
Kérdésemet nem szeretném véka alá rejteni:
Képernyőnkön mér’ kell őket mindig ku-nak ejteni??!

“Csudálatos szép magyar nyelv!” – tapsikol egy délnémet,
“Tősgyökeres” magyar szókkal szédíti a nénémet:
Ziherejsz-tű, hózentróger, kredenc, kurbli, puceráj,
Hercig trampli, smucig spicli, fecni, lichthof, kóceráj,
Pacsni, plecsni, cekker, cvikker, stempli, spulni, stampedli,
Strimfli, svindli, sufni, smirgli, hakni, hülzni, stanecli.
Pató Pali semmittevő, aluszékony, tohonya,
Nemtörődöm, rest és renyhe (nagykutya a rokona!),
Lomha, lassú, lusta, léha, hanyag, henye, komótos,
Álomszuszék, tétlen, tunya, naplopó és pityókos,
Nem igyekszik, nem törekszik, nem dolgozik rendesen,
Nem fűlik a foga hozzá, nincsen hozzá kedve sem;
Ám szemébe nem ezt mondják, ha az ÜB határoz:
“Pató Palcsi helytelenül viszonyulsz a munkához!”

Pápaszemes felszólaló körmondata dagályos,
Panelekből építkezik, ez a módi ragályos:
Nékem az a meglátásom… szűk a keresztmetszetünk…
Jelenlegi időpontban hiánycikket termelünk…
Szükségletek beszerzése lerendezést igényel…
Problémaként jelentkezik szabály közt a kivétel;
Megmondjuk a tagság felé… irányt veszünk előre…
Per pillanat lebeszéljük… sztornírozzuk jövőre…
Kapacitást biztosítunk… beruházást eszközlünk…
Újságokban mindenféle marhaságot leközlünk;
Ruha- s cipőféleséget marketolunk önöknek –
Harminc éve, hogy e sémák vissza-visszaköszönnek!

Sugárutak csinosodnak, szépülnek a közterek,
aszfalton és hímes réten rügyeznek a közhelyek;
Pedáloz egy buzgó mócsing, hat húszassal érkezett,
Most jött le a falvédőről, s tűzközelbe férkezett:
Csókolom a kisztihandját! – Hogy oda ne tipegjek!
Nékem az csak leányálom, hogy kegyeddel kikezdjek!
– Elegáncsos vagy ma este! – Igyekszik a dolgozó!
– Részemről a fáklyásmenet – szól egy hullahordozó.
– Helyes nő ez! – Himlőhelyes! – Szerény, mint az ibolya!
– Lúdtalpa van, szinte gágog! – Mézből van a mosolya!
– Mennyi nő, és mind a másé! – Ez van, ezt kell szeretni!
– Nászéjszakán besegítünk… – Lehet róla fecsegni!
– Ezt a ziccert nem hagyom ki, nem ettem én meszetet,
– Esküszöm az életedre! – Legszebb szó a szeretet!
– Mink itt aztat nem tudhassuk – mórikál egy professzor,
– Nem vagyunk az őserdőben! – int a lánya huszadszor.
– Le vagyok én targiázva! – Ez is jól megaszonta;
– Intelligencs ember vagyok, kéccer fürdök havonta;
– Beleköptek levesembe! – Mint a bolha köhögök;
– Ide azt a rozsdás bökőt! – Én ezen csak röhögök.
– Nem vagyok én Czeizel Endre, hogy az okát kutassam!
– Meséld ám a nénikédnek! – Mondjam-é vagy mutassam?!
– Pattanj, mint a nikkelbolha! – Előállt a kordélyom!
– Szopogasson zsilettpengét! – ajánlja a borbélyom.

Csiricsáré beszéd kábít fiatalt meg öreget,
Éjjel-nappal szajkózzuk e falmelléki szöveget,
Anyanyelvünk romlik, kopik, szennyeződik szüntelen,
Közhelyektől lesz a szavunk fakó, szürke, színtelen;
Goromba szó, utcazsargon, irodanyelv fénytelen,
Mit a nyelvhű állampolgár elviselni kénytelen,
Pedig tudjuk, hisszük, valljuk: gazdag nyelv a magyaré,
Rajtunk áll, hogy tiszta, pontos és játékos marad-é.

Tisztelt Bencze Imre! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmem erre a műre is, eddig elsiklottam fölötte, most már tudom, hogy létezik. A továbbiakban kívánom a legjobbakat! 🙂

Reklámok
Hozzászólások
  1. Bencze Imre szerint:

    Kedves Gerzsonka ! Szép munka! tetszetős a külcsín is.Egy
    picinke észrevétel:a szerzők általában hiúk (vagy hiúak?).
    Üdv : Bencze

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s