Posts Tagged ‘munka’

Nyugdíj és minimálbér

Posted: 2010. november 25. in Agymenés
Címke: , , ,

Egy óriási probléma van, amire senki nem gondol. Nevezetesen a gazdaság egyik legnagyobb rákfenéje: bejelentés minimálbéren, és zsebbe kiegészítés.

Ennek előnye, hogy a cégnek kevesebbet kell adóban kifizetnie, ergó ugyanannyi költségért magasabb “béren” tudja foglalkoztatni a munkavállalót.

Hátrány (legalábbis eddig) hogy a nyugdíj számításánál nehéz helyzetbe kerülhet a munkavállaló. Ez lett volna, ami munkavállalói oldalon esetleg nyomást gyakorolhatott volna a munkáltatóra. A jelenleg kihirdetésre készülő nyugdíj jogszabály óriási motivációt ad munkavállalói oldalon is, hogy ne legyen teljes béren bejelentve, hiszen a hamarosan adóvá avanzsáló 27%-os munkáltatói nyugdíj-járulékból magánnyugdíj rendszerben maradva egy büdös fillért nem fog viszontlátni. Mi lesz erre a legértelmesebb reakció?

“Figyi, mi lenne, ha alacsonyabb béren jelentenél be, és azt az összeget, amit megspórolsz adón, inkább add nekem. Vagy utald a nyugdíj-számlámra, nekem végülis mindegy.”

Nem logikus? A cég kevesebb adót kell, hogy fizessen. Az egyéni megtakarítási számlára te több pénzt tudsz befizetni úgy, hogy mindebből a cég gyakorlatilag semmit nem érzékel. Egyik zsebből a másikba teszi. Milyen motiváció lesz ezek után, hogy az állami kasszába bárki bármit is beletegyen?

Matolcsy egy dilettáns barom, és a legnagyobb fájdalom, hogy dilettanizmusára csak akkor fog fény derülni, amikor miniszteri nyugdíjából már rég kar-vastagságú szivart fog szívni Havannában.

Itt pedig az állami nyugdíjra várókra rádől a rendszer, és nem lesz mit kifizetni.

Államilag támogatott szürkegazdaság. Csak gratulálni tudok!

Gyuri! Ezt nem gondoltátok át egészen.

Reklámok

Ehh

Posted: 2010. október 26. in Agymenés
Címke:

Valahogy szar ez a nap.

Csinálok egy cuccost, ami CSV fájlból beolvasna egy csomó infót, és egy kategória-fát rendesen felépítve lehetővé tenné, hogy minden termék rendesen kitöltött adatokkal felkerüljön a táblázatból.

A gond ott van, hogy egy idióta hiba megakadályozza a tesztelést. A vicces az, hogy ha kikommentelem az inkriminált részt, akkor máshol jön elő valami más hiba – egy olyan részen, amihez hozzá se nyúltam.

Nem tudom, mi a franc lehet, de már az ideggörcs kerülget.

(Ja, és már az első hibát sem tudom reprodukálni. Azt hiszem, most pihentetni hagyom, majd este még ránézek, most eszek valamit.

Custom font

Posted: 2010. október 12. in Agymenés
Címke: ,

Kaptam egy kérést egy általam fejlesztett honlap ügyében. Iskolai témakörrel kapcsolatos a dolog, és szeretnének kézírásos formában megjeleníteni egy-két információt a nyitó oldalon egy iskolai táblán. Rövid guglizás után rátaláltam a custom fontok alkalmazásának lehetőségére.

A megoldás az MV Boli font volna, ami a statisztikák szerint a felhasználók gépének 96%-án megtalálható. A fő kérdés ott van, hogy mi van akkor, ha mégsem. Arra jutottam, hogy a Comic Sans eléggé elterjedt font, és nagy gáz van, ha már az sincsen, tehát ha most ezt utóbbi stílusban látod, akkor ez a helyzet. Ha szép mondjuk úgy, kézírásos szöveget látsz, akkor te bele tartozol a 96%-ba. Mivel a honlap felhasználói jobbára mind windows környezetben lesznek, azt hiszem, a problémától eltekinthetünk. Már csak az a kérdés, hogy mi van, akkor, ha egyik sincs telepítve a gépen? Na akkor – gondolom – marad Arialban.

Ez megfelelő méretezésben egy zöld tábla alapon szerintem jól tud kinézni. És szerinted?

Szerk: van font-stack builder is az oldalon, statisztikai adatokkal megtámogatva, hogy ki mit fog látni. Ez baromi jó! 🙂

*Maker

Posted: 2010. október 1. in Agymenés
Címke: , ,

Ezer plusz egyedik gém-mékör-pro szoftverbe botlottam a kölcsönzőben, és elgondolkoztam…

Szóval hajtott egy időben a kíváncsiság, hogy mik is ezek, mire jók, miért jók… Aztán mindig rájöttem, hogy nem jók. Első ilyen tapasztalatom a Klik&Play-jel volt, amit még az Artisjus előtti időkben, amikor a jogvédelem még a kisemberről szólt, és senki nem tudta, mi az a kalóz-cédé (pontosabban tudta, de egy kezemen meg tudnám számolni, hány ismerősöm volt, akinek jogtiszta szoftverei voltak, cégeket is beleértve [egysem]) nyócezerér másolt le egy ismerős. Igen, ez az a kor, amikor a mikroszoft 95 (© Vágási) elterjedt. A hőskor, amikor a legtöbb gépen még DOS futkosott, és a legkirályabb grafikával rendelkező autós játék a Stunts volt.

De elkalandoztam…. (hmmm, szép idők voltak 🙂)

Szóval istencsászár játékokat csináltunk vele. Ekkor készült a nevem forrása, a Gerzson közmalac megmentése, amit a PC Guru Ti küldtétek rovatába is betuszkoltunk. A malacnak én adtam a nevet, aztán egyre többen kezdtek el Gerzsonnak szólítani, végül úgy maradtam.

A legjobb élmény ezzel kapcsolatban az volt, amikor Syng mellettem ült operációs rendszerek órán (vagy adatbáziskezelésen? egy hülyeség) és megkérdezte a gerzson belépő nevet látva, hogy Gerzson közmalac megmentését ismered? Persze – mondtam – én csináltam. DEEE KIRÁÁÁLY!!! – és ezzel le volt rendezve, hogy a következő cigiszünet arról szóljon, hogy ők anno a koliban mekkora Gerzson közmalac partikat rendeztek.

Szóval jó. Valahol ez vitt rá engem, hogy fejlesztő legyek. Mert többet akartam. Sokkal többet. A Klik&Play adta szűk keretet pillanatok alatt kinőttem. Most ott tartok, hogy van egy hobbi-projekt, van hozzá SVN szerver is, már csak csinálgatni kéne. Őszintén szólva meglehet, hogy csak ez választ el attól, hogy hivatásos játékfejlesztő legyek. Én élvezném… Végülis ezért tanultam a kezdetektől fogva.

Újra

Posted: 2010. március 29. in Agymenés
Címke: ,

Ha az embert megfogja a szabadság íze, nehezen adja fel.

Amikor kapsz egy munkát, ami rendkívüli módon érdekel, tudod, és akarod csinálni, és mindezt otthon, egy idő után rákapsz a dologra. Dolgozol akár napi 12 órát is, mert élvezed. Ha ilyenkor jön valaki, akihez be kell járni az irodába, reggel 9-től este 6-ig, nehezen mondja az ember azt, hogy oké.

Az elmúlt időszakban ráálltam arra, hogy amikor elkap a gépszíj, otthon leülök a gép elé, és csinálom. Ha épp pihenni támad kedvem, benyomom a (már digitális) tévét, és megnézem a legújabb star trek epizódot angolul. Csinálok teát, kávét, leszaladok a kutyával, és egyszerűen tetszik. Nem akarok senkit megbántani, de szükségem van a kötetlen munkaidőre.

Két féle munkatapasztalatom van. Az egyik egy multinacionális vállalati környezet. Kötetlen munkaidő, sok magamfajta ember, laza munkarend, ami attól még persze hatékony. Vagy éppen ezért.

A másik az otthoni. Eleinte nehéz volt. Kérdezték is tőlem, hogy nem nehéz-e otthon csinálni, mert mindig másra figyel az ember, de azt kell mondjam, van olyan ember, akinek nem. A szüleim vére folyik az ereimben, hazai környezetben sokkal produktívabb vagyok.

Ha valaha ismét irodában fogok dolgozni, az multinál lesz, és pont. Majd. Egyszer.

A TASZ szerint aggályos

Posted: 2009. augusztus 27. in Agymenés
Címke: , ,

Hogy nem lehet tudni, a szolgáltató milyen adatokat tárol rólunk.

Segítek: MINDENT!!! Ami csak elképzelhető. Az utolsó bitig. Még egy egyszerű location updatenek is nyoma marad. Tehát ha be akarsz bűnözni, a legokosabb, ha nem használsz semmilyen telefont.

Egyébként néhány évvel ezelőtt olvastam egy titkosszolgálati vezetővel egy interjút – már említettem is talán – aki megnyugtatott mindenkit: azért, hogy a titkosszolgálat pontosan tudja valakiről minden percben, hogy hol jár, nincs szükség mobiltelefonra…

Aramszu.net

Posted: 2009. augusztus 13. in Agymenés
Címke: ,

Elmentem postara.

Amikor visszaertem, nem ment a szokokut. Szokott ilyen lenni, de most tisztitottak, es reggel is beindult, tehat fura. A tomeg egyre nott az udvaron. Valamelyik lift a 8. emeleten volt – es nem volt ures. Kaosz, ver fajdalom. Egy szabad ora jutott igy, aztan meg a gepek felalltak, meg a halozat… Szoval kellemes volt. Es hogy miert? A kovetkezo bejegyzest otthonrol irom majd, es elmondom, mi volt az oka, hogy ma csak fel 10-re ertem be, es nem vagyok kipihent… 🙂