Posts Tagged ‘nemszeretem’

…a hatalom célja a hatalom maga
mindenkinek mást rejt a 101-es szoba…

Úgy érztem, mintha a fejem egy faketrecben lenne, és egy patkány próbálná átrágni magát a véresre vert, fogatlanított arcom felé.

Nincs más ötletem. Bizony azt hiszem, ideológiailag nem vagyok elég fejlett. Mi más magyarázata lenne annak, hogy nem tudok kitörő örömmel lelkesedni az új, nemzetünket végérvényesen egységbe forrasztó, a kommunista multat lezáró (sic!) alkotmánynak.

… hiba vagy a mintán, egy selejtes darab,
hiába kértünk, hogy javítsd meg magad…

(tovább…)

Reklámok

Sith

Posted: 2009. augusztus 25. in Agymenés
Címke: , , ,

Rám tört a pusztíthatnék! Hirtelen kedvem támadt legyilkolni minden pandát, aki nem kúr a fajfenntartásért! (© Tyler)

Kibelezni valakit, és nézni, ahogy sikítozva próbálja a gyomrát visszatuszkolni a helyére, egészen amíg elvérzik!

Felkoncolni, aki csak egy rossz pillantást tesz felém!

Minden képet, emléket, apróságot szatyorba raktam, és kivágtam a faszba, ami csak egy kicsit is rá emlékeztetett! Igazából már decemberben meghalt számomra! Most végül volt erőm megtenni azt, amitől eddig csak a lustaság választott el!

Miért? Mert egész életemben egyedül voltam, és MIATTA így is marad!

Ne szólj most hozzám, ha jót akarsz! Megszűntem létezni!

👿 SZÁMOMRA MOST MINDENKI HALOTT! 👿

De legalább már értem, miért felszabadító verekedni…

Megyek, rágyújtok!

Tömegiszony

Posted: 2009. augusztus 11. in Agymenés
Címke: , , ,

Igen, nekem ilyenem is van. Kiváló feature a nagyvárosi élethez, tagadhatatlan. Pláne, ha fontos napi fogyasztási cikkemhez csak olyan helyeken lehet hozzájutni, mint a Westend. Viszont ilyen állapotban az ember kiválóan meg tudja figyelni

  • hogyan fejlesztették egyesek tökélyre a “két és fél méter széles járdát egymagunk elfoglalni” skillt
  • mennyire vicces, amikor a lustaság odáig terjed, hogy a metro kocsi hátsó részében mint a heringek, elöl, ahol én állok (mert nem voltam rest kifúrni magam onnan) szinte táncolni lehet
  • hogy bizony az utcán ténfergők fele kifigyeli, hogy mikor ér valaki a közelébe, aki rohan, és csakis akkor lép ki elé, mert most jutott eszébe, hogy a zebrán át akart menni. Ennek az állatfajnak egy specializálódott változata az, aki normál utazósebességgel halad előtted, majd hirtelen megáll. És ha felrúgod, te vagy a bunkó… Mondjuk szeretek bunkó lenni, azzal nincs gond. És nagyvárosban meg is lehet tenni. Mondjuk ez már gond. Mert a legtöbb ember meg is teszi.

Ez ilyen skizoid perverzió lehet nálam, mert úgy egyébként a nagyvárosi lét nincs ellenemre. Sőt. Amikor szórakozni megyek, akkor kifejezetten jól esik a sok ember. De azért jó lenne megoldani, hogy napközben mondjuk otthon maradjanak, és ne basztassanak lépten-nyomon szórólapokkal, Krsna szeretetével, dianetikával, csakeskisaprótkérekkel.

Tényleg, ezen az utolsón elgondolkoztam. Az hogy van, hogy a nálunk sokkal balkánibb Horvátországban nem lehet a túrista-központokban hajléktalanokat látni. Vagy legalábbis nincsenek szem előtt. Miért? Mert ott nincsenek hontalanok. Baromság! Azok mindenütt vannak. Egyszerűen azért, mert ott az utcán koldulni tilos. A horvátok ugyanis rájöttek, hogy ez a maffia melegágyává tud válni, ahogy Budapesten már nagyon régóta megtörtént.

Megoldás? Hm… Mondjuk első körben beszélni velük. Mint mi tettük:

– És miért nem mész szállóra?
– Áááá, oda csak a lúzerek mennek, azok is legfeljebb egyszer.
– Merthogy?
– Ott ha lehúnyod a szemed, vagy elmész zuhanyozni, elviszik mindened! Egyszerűen nem éri meg. Akkor már inkább alszom az utcán!
– És mi van télen?
– Hát ha nagyon hideg van, kizsebelek valakit, aztán ha megfognak, bevisznek a börtönbe. Ott sokkal jobb, mint a szállón!

Tetszik érteni? Felhívnám a figyelmet a kizsebelek valakit részre. Ez ugyanis még akkor is megéri neki, ha a delikvens konkrétan szarrá veri. Akkor ugyanis kórházba megy. De addig is rontja a városképet – ami lehet, hogy genyóságnak hangzik, de így van! És büdös. És alkoholt iszik egész nap – persze, mi mást tegyen szerencsétlen?

Utcán törvényileg megtiltott koldulás, őrzött, felügyelt szállók! Drágább lenne, mint a mocskot takarítani utánuk? Nem hiszem!

Igen, igen, még

Posted: 2009. augusztus 10. in Agymenés
Címke: ,

A szájherpesz utolsó elkeseredett rohamot indított az arcom ellen. Pedig már azt hittem, kinőttem! Ez van, amikor egy genetikailag hajlamos ember felbassza magát olyan dolgokon, amin változtatni úgysem tud!

Még csak hétfő van, de én a pénteket várom! Szülinapom lesz, és Ráspival már lebeszéltük, hogy K2-be megyünk, mert az jó! 🙂

Amikor árt a kezelés

Posted: 2009. május 23. in Agymenés
Címke: ,

Amíg az MSZP Gordonkázik, a nép oboázik…

De most komolyan! Mi értelme van megadóztatni a cafeteriát? Jelesül üdülési csekk, és hasonlók témaköre? Ha lesz 30% adó az üdülési csekken, akkor már jobban megéri a cafeteriát készpénzben kikérni. Persze ha kp, akkor nem kell itthon elkölteni. Ha már nem kell itthon elkölteni, akkor a belföldi túrizmus legjobb esetben is visszaesik, rossz esetben meghal! Elvégre azóta kezdett az idegenforgalom kimászni a gödörből, amióta van üdülési csekk.

Ez hosszútávon azt jelenti, hogy az adó-bevétel nemhogy nőni nem fog, de talán még csökken is, mivel a belföldi turizmus ÁFA bevétele elpárolog. Melyik az a cég, amelyik a plusz adó-terhet nem terheli a munkavállalóra? 12000 kajajegy helyett ezentúl lesz 9000. Gratulálok!

Nem nagyon gondolták át ezeket a dolgokat! Mi az, amit tenni kéne szerintem?

Szociális támogatás átalakítása természetbeni juttatásra. Étkezési jegy, tankönyv támogatás, nulla készpénz!

Ez csak egy. Nem hiszem, hogy nagyon erőltetni kéne az agyunkat, hogy hasonló takarékos intézkedések lehetősége eszünkbe jusson.

Grat

Posted: 2009. május 4. in Agymenés
Címke: , ,

Részeg emberrel interjút készíteni, és aztán arra verni magunkat NEM VICCES! Inkább szánalmas. Hozták a formát, gratulálok hozzá!

Baaaaaaaz! Ezt neeeeee!

Posted: 2009. április 14. in Agymenés
Címke: ,

Megjöttek a számlák, ott hagytuk a fél vagyonunkat. A jóérzést az okozza, hogy kb. 25 ezerrel több lett, mint amire eredetileg számítottunk, mert Kati még plusz két számlával állított be. E’ öröm, e’ bódottá’!